A Morning Star Alapítvány

ALAPÍTÓ OKIRATA

Alapító okirat

A jelen Alapító Okirat I. pontjában megnevezett Alapítók a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-74/F §-ai, valamint a Közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkezõ, közhasznú szervezetnek minõsülõ, közhasznú tevékenység kifejtésére létrejövõ alapítványt hozzák létre:

I.

Általános rendelkezések

1. Az alapítvány adatai és célja

Az Alapítvány neve: Morning Star Alapítvány

Az Alapítvány székhelye: 2051, Biatorbágy Meggyfa u. 11/a

Az Alapítvány alaptója:

dr. Hecker Walter (született: Budapesten 1937. 07. 17. anyja neve: Schnädelbach Margit, lakik: 2092. Budakeszi Kálló esperes-utca 14.)

Az Alapítvány célja:

Gyermekek és fiatalok felé bemutatni Jézus Krisztus szeretetét, a keresztény értékeket, családi életet és a természet szeretetét családias környezetben, lovas programok segítségével. A Morning Star Alapítvány tevékenysége nem felekezetekhez kötött keresztyén szolgálat.

2.  Az alapítvány jellege és közhasznú tevékenységei

Az Alapítvány nyitott. Határokon belül és kívül bármely magyar, vagy külföldi természetes, vagy jogi személy csatlakozhat hozzá, amennyiben magáévá teszi az Alapítvány céljait, és azok megvalósulását tevékenyen képes és hajlandó elősegíteni. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a kuratórium dönt. A csatlakozók nem válnak a csatlakozás tényével alapítókká. Csatlakozásuk esetén a felajánlott feltételek elfogadásáról a kuratórium dönt. A csatlakozók felajánlása összegének minimumát az alapító nem határozza meg.

Külföldi felajánlás esetén az Alapítvány devizaszámlát nyit.

Az Alapítvány támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeli adomány részbeni, vagy egészbeni felhasználására kizárólag az Alapítvány céljain belüli konkrét cél érdekében kerülhet sor.

A csatlakozók támogatásuknak az Alapítvány részére történő befizetésével, átadásával nem válnak Alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az Alapító Okiratot Alapítóként aláíró illetve az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyeket, szervezeteket illethetne.

Az Alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti. A kuratórium elnökének feladata, hogy minden évben elkészítse a bárki által igénybe vehető                          „Szolgáltatások Jegyzékét".

Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételt és a közhasznú jogállás megszerzését követõen az 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának c.) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

•-         egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

• - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

•-         kulturális tevékenység,

• - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselete,
• - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
• - a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

Az Alapítvány céljai megvalósítása érdekében:

gyermek- és ifjúsági lovastáborokat szervez,

állami gondozott és egyéb hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok képzése,

tanfolyamok, tréningek szervezése,

ösztöndíjak, pályázatok kiírása,

nemzetközi kapcsolatok építése, tanulmányutak szervezése.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Alapítvány független a pártoktól, azoktól támogatást nem kap. Az Alapítványnak nem célja a különböző politikai pártok és szervezetek támogatása, valamint országgyűlési képviselők állítása és támogatása sem.

II.

Az Alapítvány vagyona és annak felhasználása

Az alapító az okiratban megjelölt alapítványi cél megvalósítására 100. 000, - Ft, azaz százezer forint készpénzt bocsátanak az alapítvány rendelkezésére.

Az alapítvány induló vagyonának tekinthető az alapító által rendelkezésre bocsátott összeg és ez teljes egészében felhasználható.

Az Alapítvány vagyona közadakozásból gyarapítható. Az Alapítvány nyitott, céljainak megvalósításához bármely kül-, vagy belföldi jogi-, vagy természetes személy anyagi eszközeinek, illetőleg egyéb vagyoni értékű jogainak juttatásával csatlakozhat, ha elfogadja az Alapítvány célkitűzéseit. Ugyanígy a jelen okiratban megfogalmazott célokkal és feltételekkel egyetértés esetén a fentiekben felsorolt személyek az Alapítvány számlájára pénzt utalhatnak át, illetőleg más vagyoni értékű dolgot vagy tevékenységet ajánlhatnak fel.

Az Alapítvány vagyona gazdálkodói, vállalkozói tevékenységének bevételeiből is tovább növelhető. Az Alapítvány célkitűzéseinek konkrét tevékenységi formában történő megvalósításakor anyagi forrásként az Alapítvány ingó s ingatlan vagyonát és vagyonának kamatait, és egyéb hozadékait is felhasználja. A fel nem használt kamatok és az induló tőkén kívül felajánlott, illetőleg szerzett pénzösszegek az Alapítvány vagyonát növelik.

Az Alapítvány pénzeszközeiből az alaptőke és az előző évi hozadék felhasználásáról a Kuratórium dönt.

Az Alapítvány alapítói és kurátorai nem felelnek az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonukkal.

Az Alapítványi vagyon felhasználható:

• Az Alapítvány alaptőkéjét és annak hozadékát, a csatlakozók pénzbeli vagyonrendelését, az Alapítvány működése során felhalmozott vagyont csak az Alapítványi célokra lehet felhasználni.
• A meghatározott céljuttatásokra adott összegek csak az adományozó által meghatározott célra használható fel az Alapító okiratban meghatározott célokkal történt egyeztetést követően.
• Az Alapítvány céljaira közvetlenül fel nem használható természetbeni vagyonrendeléseket lehetőleg úgy kell hasznosítani, hogy azoknak a fenntartási, vagy működtetési költségein felüli hozama az Alapítvány céljaira felhasználható legyen. Amennyiben ilyen hasznosítás nem lehetséges, vagy a hasznosítás magas költségei miatt annak az Alapítvány tulajdonában tartása gazdaságossági szempontból ésszerűtlen, a vagyonrendelést ellenérték fejében értékesíteni kell.
• Az Alapítványi cél megvalósításának sikere érdekében kiegészítésképpen és másodlagosan vállalkozói tevékenység folytatására (közvetlen és közvetett költségek), ennek keretében a meglevő vagyon működtetése, hasznosítása, készpénzvagyon kellő biztosítékok melletti kihelyezése, egyes vagyontárgyaknak kizárólag az Alapítványi cél megvalósítása érdekében történő elidegenítése formájában kerülhet sor.
• Az Alapítvány célját, működését ismertető és népszerűsítő reklámanyag készítésére, terjesztésére, reklámtevékenység folytatására,
• A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségekre (ráfordítások, kiadások),
• Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségekre.

Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra előteremtésére, fenntartására, működtetésére és fejlesztésére fordítja.

Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban, kivételt képez a normatív támogatás.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az Alapítvány által nyújtott juttatásokat, szolgáltatásokat ismertető írásbeli tájékoztatókat, az Alapítvány működésére vonatkozó adatokat valamint a beszámolókat a Kuratórium elnöke a jelen Alapító Okirat 7. oldal második bekezdése szerint hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.

Az Alapítvány az Alapítványnál felelős tisztséget vállaló személyt, ennek a hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Alapítvány a cél szerinti juttatásait a Kuratórium döntésének megfelelően pályázathoz kötheti. Az alapítványi vagyon felhasználásának módja követi az Alapító Okiratban felsorolt célok megvalósításának valamint tevékenységek kifejtésének jellegét. Az alapítványi vagyon felhasználása pályázatok kiírása, ösztöndíj, szociális segély kifizetése, eseti támogatás folyósítása és természetbeni juttatás nyújtása útján történik. A pályázatok kiírásáról és elbírálásának rendjéről valamint határidejéről, az ösztöndíjak odaítélésének feltételeiről, az eseti támogatások folyósításáról és a természetbeni juttatások biztosításáról a Kuratórium dönt. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Alapítvány forrásai:

• Ø Az alapítók vagyoni hozzájárulása
• Ø Közösségek, magán- és jogi személyek pénzbeli, dologi és tevékenységben megtestesülő hozzájárulásai
• Ø Az Alapítványi vagyon kamatai
• Ø A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
• Ø Az Alapítvány eszközeinek befektetéseiből származó bevétel
• Ø A vállalkozási tevékenységből származó bevétel
• Ø Egyéb források.

Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

III.

Az Alapítvány szervezete

Az Alapítvány működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvalósítását szolgáló pénzügyi eszközöket az Alapítványi vagyonból kell biztosítani.

Az Alapítvány szervezeti felépítése a következő:

• v Kuratórium
• v Elnök

A Kuratórium

Az Alapítvány kezelő szerve és képviselője a Kuratórium, amely dönt az Alapítványi vagyon felhasználásáról. A Kuratórium dönt az Alapítvánnyal kapcsolatos koncepcionális és operatív ügyekben.

A Kuratórium jelen Alapító okiratban meghatározott elvek keretei között működtetésének szabályait, ügyrendjét maga határozza meg.

A Kuratórium köteles az Alapítvány pénzeszközeinek felhasználásánál úgy eljárni, hogy az adományozó az adományozott összeg felhasználása során az adományával összefüggésben semmilyen vagyoni előnyt ne szerezhessen, semmilyen vagyoni juttatásban ne részesüljön.

A Kuratórium köteles az adományozókról pontos névjegyzéket vezetni, illetve mindazokat a természetes vagy jogi személyeket, illetve jogi személyiség nélküli társaságokat, szervezeteket nyilvántartásban feltüntetni, akik az Alapítvány működése során bármilyen vagyoni előnyben részesülnek, illetve az Alapítvánnyal bármilyen visszterhes vagy nem visszterhes szerződést kötnek.

A Kuratórium 3 tagból áll:

dr. Győri Gábor (született: Budapest 1967. 04. 30. anyja neve: dr. Drenyovszky Irén, lakik:  2051 Biatorbágy Meggyfa u. 11/a)

Deli Vilmos (született: Kiskunlacháza 1957. 03. 23. anyja neve: Krisztián Emilia, lakik: 2364 Ócsa Bethlen Gábor utca 2/a)

Kerekes Bálint (született: Budapest 1984. 06. 13. anyja neve: Lestár Eszter, lakik: 2120 Dunakeszi Kosztolányi utca 14/a)

A Kuratórium ügyrendjét maga határozza meg. A Kuratórium elnöke dr. Győri Gábor 2051 Biatorbágy Meggyfa u. 11/a szám alatti lakos.

A Kuratórium legalább évente kétszer ülésezik.

Az Elnök a kuratóriumi meghívót köteles a napirendek megjelölésével a kuratóriumi ülés időpontja előtt minden kuratóriumi tagnak megküldeni úgy, hogy azt a tagok az ülés időpontja előtt 10 nappal kézhez kaphassák. A meghívóhoz mellékelni kell a döntéshez szükséges dokumentumokat, előterjesztéseket. Olyan napirendet, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyhez az előterjesztést a fentiekben meghatározottnál később kaptak meg, csak akkor tárgyalhat a Kuratórium, ha minden tag jelen van, és a tagok közül legalább 2 fő úgy dönt, hogy a napirendet tárgyalni kívánja.

Rendkívüli kuratóriumi ülést köteles az Elnök összehívni, ha azt a tagok közül legalább 1/3 írásban kéri. A kérelemben meg kell nevezni az okot, amely miatt az érintett tagok az összehívást kérik. Rendkívüli kuratóriumi ülést köteles az elnök összehívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli.

A Kuratórium üléseit az elnök, vagy az elnök által megbízott kuratóriumi tag vezeti. A Kuratórium ülései nyilvánosak.

A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 2 fő jelen van.

A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetőjének és két hitelesítőjének személyéről a kurátorok egyszerű szótöbbséggel döntenek. A kuratóriumi tag kérheti valamely nyilatkozatának szó szerinti jegyzőkönyvezését. A kuratóriumi üléseken vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen hozott kuratóriumi döntéseket, azok pontos tartalmi leírásával, az időpont és hatály megjelölésével, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy nyílt szavazásnál a Kuratórium döntését mely tag támogatta, és ki ellenezte, az ellenvélemény rögzítésével. A Kuratórium üléséről készült jegyzőkönyvet a tagok az Alapítvány székhelyén megtekinthetik általános irat betekintési jogukkal élve. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, és a beszámolói nyilvánosak, azokba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén.

A kuratórium ülése határozatképes, ha legalább 2 fő jelen van.

Határozatképes kuratóriumi ülésen a Kuratórium hatáskörébe tartozó ügyekben a jelenlévő tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.

A Kuratórium döntéseit a jelenlévők többségének, de legalább 2 fő „igen" szavazatával hozza.

A Kuratórium döntéseit rögzíteni kell a határozatok könyvében, mindazokat, akiket a Kuratórium döntése érint, a határozathozatalnál jelenlévőket kivéve, írásban, elektronikus vagy postai levélben kell értesíteni.

A határozatok könyvének tartalmaznia kell az ülésen hozott kuratóriumi döntéseket, azok pontos tartalmi leírásával, az időpont és hatály megjelölésével, illetve, hogy a Kuratórium döntését mely tag támogatta, és ki ellenezte, az ellenvélemény rögzítésével.

Az kuratóriumi valamennyi döntését, illetve beszámolóját nyilvánosságra kell hozni. A Kuratórium működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, miután az elnöknél kezdeményezte azt. Az Alapítvány valamennyi döntését, illetve beszámolóját a www.HungaryMorningStarRanch.org honlapon hozza nyilvánosságra.

A Kuratórium dönt:

• az Alapítvány feladatkörét érintő alapvető stratégiai kérdésekben,
• az éves terv, költségvetés és a gazdálkodás fő irányainak meghatározásáról, elfogadásáról,
• az éves beszámoló, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadásáról. A Kuratórium az Alapítvány éves beszámolóját az adott évet követő év május 15-ig köteles megtárgyalni, és az egyébként szokásos módon határozni annak elfogadásáról. Amennyiben az éves beszámoló nem kerül elfogadásra, ismételt beterjesztés után május 31-ig rendkívüli kuratóriumi ülést kell az elnöknek összehívnia.
• az Alapítvány céljaival összhangban tevékenykedők, illetőleg az alapítványi célok megvalósulását elősegítők részére ösztöndíj meghatározásáról, odaítéléséről, folyósításáról,
• A Kuratóriumi tagok és a munkaszervezet tisztségviselői díjazásának és költségtérítésének elfogadásáról és megállapításáról azzal a megkötéssel, hogy a kuratórium tagjai részére kizárólag abban az esetben és kizárólag olyan mértékben nyújtható díjazás vagy folyósítható költségtérítés, amely az alapítvány tartós közérdekű céljának megvalósítását és közhasznú tevékenysége kifejtését semmilyen formában nem veszélyezteti
• az alapítói vagyonról való rendelkezésről, az alapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról,
• az éves költségvetésen belül a kifizetésekről szóló döntés,
• és mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály, vagy az ügy természete az Alapítvány kezelő szerve hatáskörébe utal.

A Kuratórium elnöke és tagjai az Alapítvány Kuratóriumában az Alapítvány javára végzett tevékenységükért a Kuratórium által meghatározott mértékű tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek.

A Kuratóriumi tagsági viszony az alapító döntésével és a jelölt elfogadó nyilatkozatával jön létre. A Kuratórium tagjai olyan személyek, akik tevékenységükkel segítik a közösségi életet és köztiszteletben álló, elismert személyek. A Kuratórium tagjainak jelölése határozatlan időre szól.

A kuratóriumi tagsági viszony megszűnik:

- a kijelölésről lemondással,

- az Alapítvány megszűnésével,

- a tag halálával (megszűnésével).

A Kuratórium  határozathozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a Ptk. 685. §. b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, élettársa a Kuratórium határozata alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesülne, vagy bármilyen más előnyben részesülne, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. Az Alapítvány képviseletét az elnökön kívül az elnök eseti vagy állandó meghatalmazása alapján bármelyik két kuratóriumi tag együttesen elláthatja.

Az elnök csak kuratóriumi döntés alapján tehet olyan jognyilatkozatot, amely az Alapítvány vagyon helyzetét befolyásolja. Az elnök az Alapítványt akként jegyzi, hogy az előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott Alapítványi név alá nevét önállóan aláírja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezés jog - utalványozási jogkör-  együttesen illeti meg az alábbi két személyt:

dr. Győri Gábor kuratóriumi elnököt és Deli Vilmos kuratóriumi tagot.

Az alapító törekedett arra, hogy a Kuratórium összetétele az Alapítványi cél megvalósíthatósága szempontjából funkcionális legyen.

Az alapító arra is törekedett, hogy az Alapítvány vagyonának felhasználására, meghatározó befolyásra ne tehessen szert, ezért az alábbi összeférhetetlenségi szabályok szerint működik az alapítvány:

Az Alapítvány képviselője és a Kuratórium bankszámla felett rendelkezni jogosult tagjai az Alapítóval nem állhatnak hozzátartozói vagy bármilyen egyéb alá-és fölérendeltségi vagy összeférhetetlenségi viszonyban, egyben az Alapító és hozzátartozói, valamint az Alapítóval bármilyen függőségi viszonyban álló személyek többségükben nem lehetnek a Kuratórium tagjai, ezen személyek meghatározó befolyást az Alapítvány működésére,  valamint a Kuratórium tevékenységére semmilyen formában nem gyakorolhatnak.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet a kuratórium elnöke, vagy tagja az a személy, aki

• § a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja,
• § az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -,
• § a hatályos jogszabályok alapján büntetett előéletűnek minősül, vagy akit szabálysértési eljárásban vagyon elleni cselekmény miatt jogerősen marasztalnak,
• § a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.

Az Alapító rögzíti, hogy az Alapítvány várható éves bevétele az alapítás évében az Ötmillió forintot nem éri el, ezért Felügyelő Szerv létrehozataláról nem rendelkezik. Amennyiben az Alapítvány mint közhasznú szervezet éves bevétele a jövőben az Ötmillió forintot eléri vagy meghaladja, az Alapító az 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján gondoskodik felügyelő szerv létrehozásáról.